Kiengesztelés?

Sziasztok! Sajnálom, hogy még nem tudtam hozni a 3. fejezetet, de most elég sok minden összejött így egyszerre... Remélem jövőhéten már tudom majd hozni, remélem azért nem haragszotok rám túlságosan :(
Köszönöm a visszajelzéseket, hogy kinek hogy tetszettek az eddigi részek, remélem ezt a kommentelős jó szokásotokat megtartjátok :)
Amiért ilyen lassan tudok csak szöszmötölni az egésszel, hozok nektek egy rövidke részletet, mit szóltok hozzá?
Ez valószínűleg vagy a következő vagy az az utáni részben lesz benne! Jó olvasást ehhez a pindurka szösszenethez :D

- Akarsz táncolni? - lágy érintés a csupasz vállamon. Megráztam a fejem. Tudtam, hogy Ő még nem vett észre. Egy vörös fruska teljesen hozzádörgölőzve oda vissza rángatózott előtte. Ők ezt táncnak hívták. Én nem tudtam annak nevezni.
Az előttem álló pohárért nyúltam, kiittam a tartalmát. Nem voltam erős piákhoz szokva, kissé marta a torkomat.
- Meggondoltam magam. - jelentettem ki, megragadtam a kezét, és a tömegbe húztam. A zene lassúra mégis érzékire váltott. A nyaka köré fontam a karjaim, és szorosan hozzá simultam, míg kezei a derekamra csúsztak. Tökéletes összhangban történt minden egyes mozdulatunk. Bár a belőlem áradó féltékeny bosszú uralt, mégis ő vezetett, élvezve, hogy közösen bosszanthatjuk Garetet. Ajkak értek a nyakamhoz, elkaptam Garet pillantását, dobtam felé egy mosolyt, majd Alex ajkai megtalálták az enyémeket. Viszonoztam a csókját.
A banda eljátszotta az utolsó hangokat is és a szám véget ért. Kézen fogva a parkett széle felé tartottunk. Magamon éreztem Garet pillantását, egyenesen a szemébe néztem, míg ajkaimmal csupán egy szót formáltam: Elvesztettél!